Vége? Nincs többé csillámpor? Hogyan tovább?
Hónapok óta keringenek hírek arról, hogy a szépségiparban is használatos csillámporokat egy uniós szabályozást követően végleg megszüntethetik. Ez most már nem csupán feltételezés, hanem biztosra vehető. De mi lesz ezután? Csak úgy eltűnhetnek a csillámporok? Valószínűleg nem, de bizonyára át fog alakulni. A gyártók más, a mikroműanyagokat mellőzve, más alapanyagokat hasznával, innovatív formulákkal fognak előállni a körömdíszítés terén.
A válasz az, hogy igen. Az Európai Bizottság néhány héttel ezelőtt – az európai uniós vegyianyag-szabályozás – keretén belül elfogadta, hogy a termékekhez szándékosan hozzáadott mikroműanyagok esetében, szigorúbb intézkedéseket hozzanak. Az új szabályok tiltják ezen anyagok és olyan termékek értékesítését, amelyhez szándékosan adtak hozzá mikroműanyagokat.
A jogszabály mikroműanyagnak minősít minden 5 milliméter alatti szintetikus polimer részecskét, amely szerves, oldhatatlan és ellenáll a lebomlásnak. Ezek megtalálhatók a kozmetikumokban, tisztító szerekben, orvosi eszközökben, játékokban, növényvédő szerekben, de még a műfüves focipályákon is használják töltőanyagként.
De mi a baj vele?
A válasz egyszerű. A műanyagok bomlása közben mikroműanyagok keletkeznek, amik több száz évig is velünk maradnak. Ezek az apró részecskék megtalálhatók a folyókban, tengerekben és óceánokban, melynek hatására bekerül az élelmiszerekbe is. Nem egy esetben mutattak már ki mikroműanyagot emberi szervezetben. Ezért szükséges legalább a mesterségesen előállított mikroműanyagokat csökkenteni. Az új szabályok várhatóan mintegy félmillió tonna mikroműanyag környezetbe kerülését akadályozzák majd meg.
Hogy készül a csillámpor?
A csillámoknak számtalan változata van, viszont a gyártási technológiájuk többnyire ugyanaz. Többrétegű műanyag lapokból állnak (általában PET), melyeket apró darabokra vágnak. Ezt általában alumíniummal vonják be, ez adja a csillogást, Végül pedig epoxi vagy poliuretán bevonattal látják el, ami a színe mellett az ellenállóságért is felel. A hagyományos csillámok teljesen ellenállnak a víznek és oldószereknek, általában 180℃-ig hőállóak.
Az intézkedések első csoportja már október közebén életbe lép. Ekkortól az EU-ban már értékesítési tilalom vonatkozik a laza szerkezetű, műanyag alapú csillámokra, valamint a mikroműanyagokat tartalmazó hámlasztást elősegítő kozmetikumokra is. Ezt egy hosszú folyamat követi majd, ugyanis a különböző iparágak szereplői több évet kaptak arra, hogy termékeiben a mikroműanyagok helyett természetes anyagokat kísérletezzenek ki.
A körömipar esetében tehát ez egyelőre a klasszikus díszítőket érinti drasztikusan. A készleten lévő csillámokat, effektporokat még ki lehet árusítani, de ezekből utángyártás nem lehetséges.