Nincs többé csillámpor? Hogyan tovább?
Hónapok óta keringenek hírek arról, hogy a szépségiparban is használatos csillámporokat egy uniós szabályozást követően végleg megszüntethetik. Ez most már nem csupán feltételezés, hanem biztosra vehető. De mi lesz ezután? Mi lesz ha nincs többé? Csak úgy eltűnhetnek a csillámporok? Valószínűleg nem, de bizonyára át fog alakulni. A gyártók más, a mikroműanyagokat mellőzve, más alapanyagokat hasznával, innovatív formulákkal fognak előállni a körömdíszítés terén.
Előfordulhat, hogy egyszer csak nincs többé csillámpor?
A válasz az, hogy igen. Az Európai Bizottság néhány héttel ezelőtt – az európai uniós vegyianyag-szabályozás – keretén belül elfogadta, hogy a termékekhez szándékosan hozzáadott mikroműanyagok esetében, szigorúbb intézkedéseket hozzanak. Az új szabályok tiltják ezen anyagok és olyan termékek értékesítését, amelyhez szándékosan adtak hozzá mikroműanyagokat.
A jogszabály mikroműanyagnak minősít minden 5 milliméter alatti szintetikus polimer részecskét, amely szerves, oldhatatlan és ellenáll a lebomlásnak. Ezek megtalálhatók a kozmetikumokban, tisztító szerekben, orvosi eszközökben, játékokban, növényvédő szerekben, de még a műfüves focipályákon is használják töltőanyagként.
De mi a baj vele?
A válasz egyszerű. A műanyagok bomlása közben mikroműanyagok keletkeznek, amik több száz évig is velünk maradnak. Ezek az apró részecskék megtalálhatók a folyókban, tengerekben és óceánokban, melynek hatására bekerül az élelmiszerekbe is. Nem egy esetben mutattak már ki mikroműanyagot emberi szervezetben. Ezért szükséges legalább a mesterségesen előállított mikroműanyagokat csökkenteni. Az új szabályok várhatóan mintegy félmillió tonna mikroműanyag környezetbe kerülését akadályozzák majd meg.
Hogy készül a csillámpor?
A csillámoknak számtalan változata van, viszont a gyártási technológiájuk többnyire ugyanaz. Többrétegű műanyag lapokból állnak (általában PET), melyeket apró darabokra vágnak. Ezt általában alumíniummal vonják be, ez adja a csillogást, Végül pedig epoxi vagy poliuretán bevonattal látják el, ami a színe mellett az ellenállóságért is felel. A hagyományos csillámok teljesen ellenállnak a víznek és oldószereknek, általában 180℃-ig hőállóak.
Az intézkedések első csoportja már október közebén életbe lép. Ekkortól az EU-ban már értékesítési tilalom vonatkozik a laza szerkezetű, műanyag alapú csillámokra, valamint a mikroműanyagokat tartalmazó hámlasztást elősegítő kozmetikumokra is. Ezt egy hosszú folyamat követi majd, ugyanis a különböző iparágak szereplői több évet kaptak arra, hogy termékeiben a mikroműanyagok helyett természetes anyagokat kísérletezzenek ki.
A körömipar esetében tehát ez egyelőre a klasszikus díszítőket érinti drasztikusan. A készleten lévő csillámokat, effektporokat még ki lehet árusítani, de ezekből utángyártás nem lehetséges.